szt.lászló szt. lászló - baja

Szabályzatok

A nem szakrendszerű oktatás szervezése a Szent László ÁMK-ban

Törvényi háttér

1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról
2003. évi LXI. törvény
2006. évi LXXI. törvény
 

Az időkeret meghatározása

 
A nem szakrendszerű oktatás időkereteinek meghatározása során az Oktatási Minisztérium ajánlásait veszi figyelembe az intézmény. Mivel az ilyen módon szervezett oktatásra fordított időkeret arányai iskolánként eltérhetnek egymástól, a mi iskolánk a 2008/2009-es tanévben a következő módon teljesíti a törvényi előírásokat:
  • A nem szakrendszerű oktatásra fordított órák számát heti 6 órában határoztuk meg, ami a rendelkezésre álló időkeret közel 23 százaléka.
  • Ezt kiegészíti az évente két alkalommal szervezett projekthét. Így éves szinten az időkeret közel 28 százalékában folyik nem szakrendszerű oktatás.

A nem szakrendszerű oktatásba bevont tantárgyak köre

Az alábbi táblázatban tüntetjük fel az érintett tantárgyakat.
 
Tantárgy
Heti óraszámok
összes
Nem szakrendszerű
Magyar nyelv és irodalom
4
1
Matematika
4
1
Német nyelv és irodalom
5
1
Rajz
1
1
Technika
1
1
Ének-zene
1
1
Mindösszesen:
16
6
 
 
 
 

A diákok besorolása a nem szakrendszerű oktatásba

A kulcskompetenciák kialakítását, fejlesztését erősíti a nem szakrendszerű oktatás, amelyre mindenkinek szüksége van a személyes boldoguláshoz és fejlődéshez, ezért intézményünkben minden diák részt vesz ebben az oktatási formában.
A Szent László ÁMK-ban az ötödik évfolyam 2 osztállyal indul. Ez lehetővé teszi közös csoportok szervezését a két osztály diákjaiból. A diákokat a különböző csoportokba a korábbi évek tanulmányai során mutatott alapvető készségek és képességek fejlettsége alapján soroljuk be.
A nem szakrendszerű oktatás csoportjainak összeállítása során az alábbi információkra építünk:
  • első három évfolyam szöveges értékelése,
  • a negyedik évfolyam első félévének szöveges értékelése, valamint a tanév végén elért eredmények,
  • negyedik évfolyam kompetenciamérésének eredménye,
  • más iskolából érkezett diákok esetén az átadó iskola véleményének kikérése,
  • egyéb diagnosztikus mérések.
 
A besorolást a szülővel folytatott konzultáció előzi meg, amelynek során a diagnózisokra támaszkodva kínálunk fejlesztési lehetőségeket és irányokat a tanulók számára.
 

Kiemelt fejlesztési irányok a nem szakrendszerű képzés keretei között

  • Olvasáskészség
  • Szövegértő és élményszerző olvasás gyakoroltatása, fejlesztése optimálisan fejlett olvasáskészség kialakítása.
  • Íráskészség
  • Az íráskészség kidolgozásához, kimunkálásához a tanulók jelentős része esetén nem elegendő az első négy évfolyamon rendelkezésre álló idő, ezért előfordul, hogy a kellő kidolgozottság hiánya következtében írásuk szétesik, folyamatosan romlik, olvashatatlanná válik. Ezen tanulók esetén a nem szakrendszerű képzés keretei között további gyakorlásra nyílik lehetőség.
  • Elemi számolási készség
  • Az elemi számolási készség optimális kiépülése és gyakorlottsága nélkül a matematika tanítása bizonytalan alapokra támaszkodik, ezért a tantárgy oktatása kudarcok sorozatához vezet. Az elemi készségek optimális szintű elsajátítása az iskolai kulcsfolyamatok része. A nem szakrendszerű oktatás keretei lehetőséget nyitnak arra, hogy a tanulók további két éven keresztül folytassanak olyan tevékenységet, amely az optimális szint elérését lehetővé teszi. Feltételezhető, hogy ezek után matematika terén gyorsabban fejlődnek, így a nem szakrendszerű tevékenységbe fektetett idő megtérül.
  • Elemi rendszerező képesség
  • Minden iskolai tevékenység nélkülözhetetlen alapja a kombinatív képesség optimális kidolgozottsága, ezért különösen fontos a megfelelő szint elérése minden tanuló számára.
 

A nem szakrendszerű oktatásszervezés során kiemelt figyelmet érdemlő pedagógiai feladatok

  • Az önálló tanulás és jegyzetelés feltételeinek megteremtése.
  • Az önálló információszerzés és információfeldolgozás képességének fejlesztése.
  • A kommunikációs képességek fejlesztése. (Írásban és szóban egyaránt.)
  • A szociális kompetenciák fejlesztése.
  • Térbeli és időbeli viszonyokban való tájékozódás.
  • Mennyiségi viszonyokban való tájékozódás.
  • A tanítói és tanári (a nem szakrendszerű és a szakrendszerű) tanulásszervezési és módszertani struktúrák arányos alkalmazása.

A nem szakrendszerű oktatásban oktatási feladatokat ellátók köre

A közoktatási törvény által előírt megfelelő végzettséggel rendelkező pedagógusok végezhetik a nem szakrendszerű oktatási feladatokat. Intézményünkben jelenleg is több tanítói diplomával rendelkező munkatárs alkalmazható ennek a feladatnak az elvégzése során. A munkaerő-gazdálkodás azonban már középtávon is megköveteli, hogy legalább két tanár rendelkezzék a nem szakrendszerű oktatáshoz szükséges végzettséggel. Ebből következik, hogy a közeljövőben két munkatársunk továbbképzésével kell számolni.
 

A nem szakrendszerű képzésben oktatott tanulók továbbhaladásának feltételei

 
A nem szakrendszerű oktatásban tanított diákok továbbhaladását két szempont határozza meg. A nem szakrendszerű oktatás során elsajátított készségekről, ismeretekről minden tanuló évente két alkalommal szöveges értékelést kap. Az értékelésben jelzett fejlesztési eredményektől függetlenül léphetnek a diákok a felsőbb évfolyamokra. (Tehát a nem szakrendszerű oktatás keretei között nyújtott teljesítmény nem befolyásolja a továbbhaladást.)
 
A szakrendszerű oktatás keretei között szerezett ismeretekről a tanulóknak a pedagógiai programban, valamint a helyi tantervben meghatározottak szerint kell számot adniuk. Továbbhaladásuk az említett dokumentumokban meghatározottak szerint történhet. (Ebből következik, hogy amennyiben ezen a téren a tanulók teljesítménye nem éri el a szükséges minimális szintet, javító vizsgára kényszerülnek vagy tanévet ismételnek.
A helyben szokásos értékelési módok mellett a diákok szüleinek minden tanévben 2 konzultációt tartunk, annak érdekében, hogy a diákok teljesítményét folyamatosan nyomon lehessen követni. Ezek időpontját minden tanév novemberében és áprilisában látjuk optimálisnak.
 

Kiegészítések

  1. A nem szakrendszerű oktatás terveink szerint a tanév egészére kiterjed. A fejlesztések eredményessége megítélésünk szerint jelentős mértékben attól függ, hogy a nem szakrendszerű oktatási tevékenységet milyen mértékben erősítik majd a többi tárgyat tanító pedagógusok. Ahhoz, hogy a közös erőfeszítések optimális eredményt hozzanak egész évre kiterjedő, heti órarendre szervezett kooperatív pedagógusi tevékenységre lesz szükség.
  2. Mivel csak a 4. tanév végén határozató meg, hogy az 5. évfolyamon milyen képességekben, készségekben szorulnak majd fejlesztésre a tanulók, ezért a következő év nem szakrendszerű feladatinak pontos meghatározása a szükséges diagnózisok felállítása után végezhető el.
  3. A nem szakrendszerű oktatásban részesülő tanulók fejlődését minden negyedév végén rögzíteni kell. Előfordulhat, hogy lesznek olyan diákok, akik gyorsabban fejlődnek, mint társaik, ezért lehetőséget kell teremteni arra, hogy ők átléphessenek a szakrendszerű oktatásban részesülő csoport tagjai közé.
  4. A 2008/2009-es tanév végén értékeljük a nem szakrendszerű oktatás első évéből leszűrt tapasztalatokat, ha szükségesnek látjuk, módosítjuk az elképzeléseinket.
Link küldés
.
Cikk nyomtatás